"Az ember és a farkas között csekély különbség van. Az ember és a farkas lételeme a csoportosulása, csak a farkasét falkának nevezzük. A falkában is vannak nézeteltérések és nem mindig pendülnek egy húron a tagok, ám a téli idöre mindet félredobják. Télen kénytelenek együtt vadászni és összebújni, hogy jól lakjanak és melegítsék egymást, hisz a magányos farkas éhen hal vagy megfagy. Mostani helyzetre tekintve, biztosan kijelenthetem, hogy tél van és egy jó ideig hírt sem hallunk a nyárról."
Viszonylag csendes és visszahúzódó leányzó. Farkas léte ellenére elég társaság kerülő. Nehezen nyílik meg másoknak és nehezen is barátkozik. Valamelyest szabad természet, nehezen viseli a kötöttséget. Az első pár szóváltásnál még fülei is lekonyulhatnak, mivel veszélyeztetve érezheti magát. De, aki elég időt szán arra, hogy megismerje egy igazán hűséges és kedves baráttal gazdagodhat. Szabadság vágyát gyakran azzal éli ki, hogy egy hosszabb sétára indul és ha biztonságosnak ítéli a környezetet lehúzza kapucniját és rohangálni kezd. Van, hogy vadászösztöne feltőr és elkap egy-egy galambot, amit el is fogyaszt, de ezt igyekszik mélyen magában tartani. Jellemző rá még a scotophilia. (Sötétség kedvelése.) Beszél japán, és német nyelven.
KÉPESSÉG
Fenrir utódja-képességének lényege, hogy farkas füleket és farkat képes növeszteni, valamint farkas alakot ölteni. Feles alakjában farkasokra jellemző kecsességgel képes mozogni. Hallása kiélesedik ahogy szaglása is, de látása valamennyire romlik. Farkasként nem képes szavakat használni, helyette testmimikával kommunikál.
TÖRTÉNET
Mióta az eszét tudja Artana-t tartja szülővárosának. Abban az évben a decembert farkasordító hideg jellemezte, mikor megszületett. Egy ilyen éjszakán látott napvilágot Yoruki. Már születése pillanatában más volt, mint a többiek, ugyanis heterokrómiával (felemás szeműség, jobb sárga, bal szürkéskék) áldotta meg a sors. Szülei nem igazán tudták feldolgozni azt, hogy kislányuk képes farkasokra jellemző magatartást produkálni. Részben féltek is tőle, mert nem tudták, hogy is kezeljék. Bánjanak vele lányukként, vagy háziállatként. Amint lehetett felkeresték az iskolát és lányukat kollégiumba helyezték, hátha a többi hozzá hasonlóval könnyebben fejlődne. Ő ezt az elején nem értette meg. Úgy élte meg, mintha szülei eldobták volna maguktól. Ekkor mély depresszióba szállt, melynek nyomai megtalálhatók a mai napig alkarja alsó részén. Miután ezt feldolgozta, már nem volt annyira depresszív, de magába zárkózó lett. Nem olyan régen a jobb vállára tetováltatott egy nonfiguratív mintát.
KAPCSOLATOK
Yumi Stern – anya,
Alphons Stern - apa
(Mindketten elhunytak)