Blame egy kaland vágyó macska, aki nagyon bunkó és undok. Nála mindig az a fontos, ami az ő érdekeit szolgálja. Szereti bejárni az erdőt meg a várost, vadászni és megvédeni a saját területét. Szerzett már sebeket a harcokból, jobb füle ma is ékes bizonyítéka kalandos életének. Szinte mindig azt csinálja, amihez kedve van, ha aludni volt kedve alszik, ha kalandra vágyik, megkeresi. Nincs sok kóbor macska a környéken, de ő elég nagy rangot tölt be az utca kasztrendszerében. Szeretné kideríteni mi történt vele, mert utálja az álmait, és hogy kénytelen segíteni másokon, különben rémálmai lennének. Szeretne megszabadulni a jóslás képességétől, hogy úgy élhesse az életét ahogy akarja.
KÉPESSÉG
Megálmodja a jövőt és képes telepatikusan beszélgetni bárkivel
TÖRTÉNET
Blame valamikor egy jeges estén született. Az anyja kóbor macska volt így az utcán jöttek világra, de nem sokkal később befogták őket a sintérek és menhelyre kerültek. Blame egy nagyon szép fekete kis cica volt, így hamar befogadták, de nem igazán szerette azt a bezárt életet, amit egy házban kellett élnie. Hiányzott neki az utca zaja, ahol született és a kaland. Kétéves korában, valaki véletlen nyitva hagyta az ajtót ő pedig elszökött. Minden felé barangolt, a városban, az erdőben keresett kalandokat. Egyik alkalommal véletlen egy nagy fához keveredett és úgy döntött ott tölti az éjszakát a gyökerek menedékében. Ám az éjszaka furcsa volt, kék fények villództak és hangokat is hallott. Meghúzta magát a gyökerek között, de valami rátalált és a testét átjárta a fény. Egy hang azt mondta övé lesz az idő, hogy másokat megmentsen, és a képesség, amivel megértik őt. Blame nem tudta, hogy ez mit jelenthet, de hirtelen világosság lett az odúban. Ő világított a homloka, a lábai és a háta. Ettől megijedt és az odúból kiszaladva az erdőbe menekült. Ahol elájult. Álmában embereket látott, és azok halálát. Nem tudta mik lehetnek ezek a képek, szóval nem is foglakozott velük, de ezek után rémálmok kezdték gyötörni. Blame nem akart felelős lenni senkiért, és nem érdekelte mások dolgai, de a folytonos rémálmok nagyon kikészítették. Aztán egyszer felismert egy embert, a régi gazdáját. Blame elment a házukhoz, és próbálta megakadályozni a cselekedeteiben a nőt. Persze amaz örült a macskának, de ettől függetlenül majdnem lelépett az úttestre. Blame ekkor rá akart kiabálni, hogy vigyázz! - ám mivel macska ez nem sikerülhetett, és csak nyávogni tudott. Mégis a nő hirtelen félre ugrott és így nem csapta el az autó. Aztán a macskára nézett furán, Blame is furán nézett rá, és végül elszaladt. Később rájött, hogy ki tudja vetíteni a gondolatait mások fejébe, és képes megérteni másokat. Arra is rájött, hogy miután megpróbált segíteni a rémálmok nem jöttek, viszont mikor újra figyelmen kívül hagyta, az álmokat visszatértek, így kénytelen kelletlen, de elkezdett megpróbálni segíteni, az álmaiban szereplőknek. Az évek alatt megszokta ezt az életmódot. Volt, hogy tudott segíteni volt, hogy nem. A fához csak ritkán járt vissza, mert mikor a közelébe ment újra világítani kezdett, amit nem feltétlen szeretett. Még mindig az embereknek segít, ámbár nem szívesen, és szeretné kideríteni miért világít, és kap ilyen álmokat, azért, hogy véget vethessen a rejtélynek és nyugodtan élhesse macska életét.
KAPCSOLATOK
Csak futó találkozások, ő egy kóbor macska nem kötődik
AJÁNLOM AZ OLDALT
