Ivett a higgadt ész a csapatban. Ő tartja össze a fiúkat és mindig ott van, ha szükségük van a segítségére. Mindig aggódik Heroért, és Zackért is szokott, de azt kevésbé mutatja ki. Ellenben előszeretettel piszkálja a fiút a képessége és a kockássága miatt. A külső szemlélők számára túlságosan nyugodtnak és hidegnek tűnhet, de igazán kedves lány belűl. Viszont szörnyen zárkózott, nagyon nehezen nyit új emberek felé, általában társaságban a csendes megfigyelő szerepét játssza. Beképzeltnek tűnhet, pedig nem az, de van, hogy nem hajlandó beszélni valakivel, vagy válaszolni a kérdésekre.
KÉPESSÉG
Fénymanipuláció
Befolyásolni tudja a fény esési szögét, ezáltal illúziókat kelteni vagy akár láthatatlanná is válni mások előtt. Fényt is tud kelteni magából, mintha ragyogna, de csak akkor, ha előtte a bőre elegendő napfényt szívott magába.
TÖRTÉNET
Ivett mióta az eszét tudja árva volt. Egy árvaházban nőt fel, kemény körülmények között, de sose panaszkodott, mindig csak tűrt és erősödött. Elég hamar rájött képességére, és senkivel nem osztotta meg, ha viszont elege volt mindenből, csak láthatatlanná vált és elbújt mindenki elől, ezzel nem kis gondot okozva. Általánosban ismerkedtek meg Heroval miután a fiú a városba költözött. Az árvaházi gyerekeket sokan gúnyolták és kiközösítették őket, viszont a fura kinézetű új fiú is célpont lett mikor megérkezett. Hero azonban már akkor se volt valami kedves, sőt ebben az időszakban mindenkivel verekedett, aki belé kötött és rendre ő győzött, de ettől függetlenül nem barátkozott senkivel se. Bunkó volt és elutasító. Aztán egyik nap Ivettet csúnyán megalázták az étkezőbe és bár nem kezdett el sírni ott helyben, de elszaladt. Hero éppen az udvaron üldögélt, mert semmi kedve nem volt másokkal együtt ebédelni, amikor is meglátta a bokrok közé futó lányt, aki aztán hirtelen eltűnt. A fiú utána szaladt és kereste őt, de csak a keserves sírást hallotta. Aztán megszólította a lányt. “Tudom, hogy itt vagy Vöröske! Búj elő!” Kiáltotta, de a lány nem jelent meg és a sírás is csak lehalkult, de nem szűnt meg. Hero dühösen és értetlenül fordult körbe majd elindult arra amerre a hang erősödött, és végül bár nem látta oda talált Ivetthez és kinyújtva a kezét megfogta a lány vállát, kibillentve ezzel őt a koncentrálásból. Döbbent zöld szempár figyelte a fiút, akinek az arcára hirtelen magabiztos mosoly húzódott, majd kedvesebb és szelídebb lett, végül pedig elnevette magát. “Te olyan vagy mint én” Mondta neki boldogan, és a lány kérdő tekintetére egy árnylepkét teremtett, amit neki is adott. Ők ketten hamar összebarátkoztak és együtt kísérleteztek az erejükkel és tanulták meg irányítani. Bár a képességeik szinte szöges ellentétben álltak, mégis nagyon közel kerültek egymáshoz. Pár évvel később rátaláltak Zackre aki hamar beilleszkedett a csapatba, és megalakították a Fisheryt. Idő közben Ivett nevelő szülőkhöz került, aki jobban a gondját viselték és szabadabban fogták, mint az árvaházban, de érzelmileg elzárkózott elölük mert nem akart csalódni. Bár az is szörnyen érdekli kik voltak a szülei, ez után csak szabad idejében nyomoz, az elsődleges számára az, hogy segítsen a többi képességgel rendelkezőnek, megtanítani az önkontrollt, meg persze Hero és a céljuk, hogy kiderítsék, honnan erednek a képességek. Ő volt mindig is a kém és a hidegvérű a csapatban, küzdeni is tanult egy ideig szóval meg tudja védeni magát, ha szükséges.
KAPCSOLATOK
Hero és Zack a barátai. Olyanok egymásnak mint a család. Egyébként árva.
AJÁNLOM AZ OLDALT
