Ivett mielőtt elindult volna, hogy csatlakozzon Herohoz, még egyszer átnézte a tervrajzokat és átvette a tervet. Tudta, hogy a fiú előre ellenőrzi a terepet, és hogy erről úgyse lehetne lebeszélni. Na nem mintha le akarta volna. Szerinte is fontos volt felmérni a helyzetet élőben is, de az ilyen dolgokat inkább Herora hagyta. A megbeszélt időben érkezett a sikátorba és csendesen a fiú mellé támaszkodott a falnak. Pár percig mind a ketten néma csöndben álltak és figyeltek aztán Ivett a szeme sarkából a másikra pillantott.
- Mindent ellenőriztél? - Mikor a fiú helyeslően válaszolt és még egyszer elmagyarázta a tervet a lány bólintott. Látta amint a másik üzenetet ír Zacknek, aztán egymás szemébe néztek és elkezdődött az akció. Mikor Ivett biztos volt benne, hogy az ereje elrejti őket, egy második bólintással jelzett, és elindultak. A porta előtt Ivett benézett a fiatal és egyébként helyes biztonsági őrre, és visszafojtott egy mosolyt. Tudta, hogy a város kicsi és biztonságos, de úgy gondolta az éjjeli őrnek igen jó dolga van. Kicsit sajnálta, hogy a náluk valószínűleg csak pár évvel idősebb srácnak most galibát fognak okozni. Már ha felfigyel rájuk. A lány elhatározta, hogy mindent a lehető legprecízebben végez el, és próbál majd nem nyomot hagyni.
Mikor odaértek a hátsó ajtóhoz, Hero magához húzta Ivett pedig mélyen beszívta a fiú hűvös nyár illatát. Kedvelte Herot, de úgy érezte nem szerelmes belé. Mégis jól esett neki a fiú ölelése, még ha éppen egy akció közepén voltak is éppen. A kérdésre csak bele bólintott a fiú mellkasába és behunyta a szemét. Nem volt baja az árnyékokkal, amik a sráchoz tartoztak, de nem szerette az árnyék utazást, és azt a különös érzést a gyomrában. Meg a sötétséget. Nem szerette maga körül a sötétséget rossz emlékeket idéztek fel benne. Ő speciel úgy vélte nem véletlen, hogy a képessége a fénnyel kapcsolatos, ahogy Hero képessége sem véletlen az árnyakhoz köthető. Úgy gondolta, minden képességnek meg van a maga jelentése, és hogy okkal jelennek meg bizonyos embereknél. Ezen az sem változtatott, hogy a fiú elmondása alapján az egészet egy átok idézte elő. A lány biztos volt benne, hogy a képességeknek van valami célja. Csak azt nem tudta mi.
Hero ereje kioltotta az övét, mivel az árnyék utazás közben egyáltalán nem érte őket fény, így mikor megjelentek újra láthatóak voltak. Ivett elnézett az irattárba vezető folyosó felé, míg Hero beszélt. Ő bólintott mikor ismét találkozott a tekintetük, de meglátta azt amit a fiú nem tett szóvá. A fáradtságot ami az ereje ilyen fajta felhasználásakor hamarabb előjött. Végül is nem olyan egyszerű egy másik világba kényszeríteni két testet, még ha csak a fiú lett volna, akkor sokkal könnyebben ment volna. Hero az árnyakhoz tartozott, ahogy az árnyak is hozzá, de Ivett nem tartozott bele ebbe a láncba, ahogy szinte senki más nem. Így a fiúnak nehezebb dolga volt, ha bárkit is magával akart vinni, árnyutazáskor.
Mindenesetre ő se tette szóvá csak elindult az irattár felé, időközben érzékelte, ahogy a másik a fal közelében lépked, majd hagyja, hogy árnyai elnyeljék a testét és ezzel beleolvadt a környezetbe. Ivett pedig mint aki megértette a szótlan parancsot bólintott, és menet közben erejét felhasználva megtörte maga körül a fényt, így láthatatlanná válva. Kezét viszont kinyújtotta az árnyak felé, és bár Hero nem láthatta ezt, egy pár pillanattal később mégis megtalálta a lány kezét, és kézen fogva érték el az irattárolót.
Miután az utolsó takarítónő is elköszönt tőle, Steve körbejárta a hivatal épületét, és bezárta a nyitva felejtett ablakokat. Aztán kivéve a laptopját a szekrényéből, a szokásos helyére telepedett a bejárati ajtó melletti portásfülkében. Ugyan be voltak kapcsolva a biztonsági kamerák képét jelző monitorok, de a biztonsági őr nem sokat foglalkozott velük. Hét éve dolgozott éjszakai őrként a városi hivatalba, és leszámítva azt az esetet, amikor éjfélkor egy részeg dörömbölt az ajtó, hogy ő jelöltetni szeretné magát az elnökválasztáson, nem volt sok munkája. Most is, kiniyitott egy üveg kólát, bekapcsolta az aktuális sorozata következő epizódját, és felkészült a szokásos éjszakai semmittevésre.
Hero a sikátorban várakozott nem messze a hivataltól. Aznap már többször körbe járta, és míg nyitva volt be is ment ártatlanul érdeklődi arról, hogy ha jogositványt szeretne mit kell tennie. Ez persze csak álca volt, mivel már megszerezte a jogsit, de így bentről is szemügyre tudta venni a hivatalt és élesben is láthatta, hol az irattár. Miútán bezártak a fiú az őrt figyelte, és azt mit csinál. Hát nem sokat. A laptojával ült a portás asztalnál, és a a fehér hajú úgy látta jól elvan egymagában. Hero még egyszer sőtétedés előtt is végigjárt az épület mellett, be lesett az ablakokon, - persze nem feltünően - és azt nézte nincs e másik őr. Nos nem látott szóval úgy ítélte, minden készen áll. Már csak a sőtétedést és Ivettet kellett megvárnia. Így hát behúzodott a közeli sikátorba és a falnak támaszkodva ismételte át a tervet a fejében és töprengett. Nem sokkal később megérkezett a vörös hajú lány és csendben a fiú mellé támaszkodott. Együtt figyelték az épület oldalát, majd a lány megszólalt.
- Mindent ellenőriztél? - A szeme sarkából a fiúra nézett.
- Igen. Elvileg nem lesz nehéz dolgunk, az oldal ajtónál megyünk be, az csak egy kisebb távolság, így nem fog annyira fogyni az energiám. Addig te elrejtesz minket, de bent mind a ketten a saját erőnkre támaszkodunk, mert így gyorsabban tudunk reagálni bármire - közölte majd ellökte magát a faltól. Elővette a telefonját és írt egy SMS-t amire rögtön választ is kapott. Ezután lány zöld szemeibe nézett majd így szólt.
- Menjünk! - A lány bólintott, és Hero várt egy pillanatig amíg ismét bólintott jelezve ezzel, hogy a fény megtört körülöttük, így láthatatlanná téve a párost. Halk léptekkel elsétáltak a porta előtt ellenőrizve a biztonsági őrt, aztán az oldal ajtóhoz léptek. Hero átkarolta a lány vállát és magához húzta.
- Készen állsz? - kérdezte, és mikor érezte a lány bólintását a mellkasán, megszorította a vállát. Csak egy pillanat volt az egész. Elsüllyedtek az árnyakban, majd a felszínre jöttek az ajtó másik oldalán. Ivett ereje lekerült róluk és mind a ketten láthatóvá váltak. Hero felnézett a kamerára.
- Elvileg Zack elintézte, reméljük hogy tényleg - vigyorgott a lányra bár, a szemében enyhén megcsillant valami fáradtság szerűség. A lány pedig bólintott, majd mind a ketten elindultak az irattár felé.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Hero a sikátorban várakozott nem messze a hivataltól. Aznap már többször körbe járta, és míg nyitva volt be is ment ártatlanul érdeklődi arról, hogy ha jogositványt szeretne mit kell tennie. Ez persze csak álca volt, mivel már megszerezte a jogsit, de így bentről is szemügyre tudta venni a hivatalt és élesben is láthatta, hol az irattár. Miútán bezártak a fiú az őrt figyelte, és azt mit csinál. Hát nem sokat. A laptojával ült a portás asztalnál, és a a fehér hajú úgy látta jól elvan egymagában. Hero még egyszer sőtétedés előtt is végigjárt az épület mellett, be lesett az ablakokon, - persze nem feltünően - és azt nézte nincs e másik őr. Nos nem látott szóval úgy ítélte, minden készen áll. Már csak a sőtétedést és Ivettet kellett megvárnia. Így hát behúzodott a közeli sikátorba és a falnak támaszkodva ismételte át a tervet a fejében és töprengett. Nem sokkal később megérkezett a vörös hajú lány és csendben a fiú mellé támaszkodott. Együtt figyelték az épület oldalát, majd a lány megszólalt. 
- Mindent ellenőriztél? - Mikor a fiú helyeslően válaszolt és még egyszer elmagyarázta a tervet a lány bólintott. Látta amint a másik üzenetet ír Zacknek, aztán egymás szemébe néztek és elkezdődött az akció. Mikor Ivett biztos volt benne, hogy az ereje elrejti őket, egy második bólintással jelzett, és elindultak. A porta előtt Ivett benézett a fiatal és egyébként helyes biztonsági őrre, és visszafojtott egy mosolyt. Tudta, hogy a város kicsi és biztonságos, de úgy gondolta az éjjeli őrnek igen jó dolga van. Kicsit sajnálta, hogy a náluk valószínűleg csak pár évvel idősebb srácnak most galibát fognak okozni. Már ha felfigyel rájuk. A lány elhatározta, hogy mindent a lehető legprecízebben végez el, és próbál majd nem nyomot hagyni.
Mikor odaértek a hátsó ajtóhoz, Hero magához húzta Ivett pedig mélyen beszívta a fiú hűvös nyár illatát. Kedvelte Herot, de úgy érezte nem szerelmes belé. Mégis jól esett neki a fiú ölelése, még ha éppen egy akció közepén voltak is éppen. A kérdésre csak bele bólintott a fiú mellkasába és behunyta a szemét. Nem volt baja az árnyékokkal, amik a sráchoz tartoztak, de nem szerette az árnyék utazást, és azt a különös érzést a gyomrában. Meg a sötétséget. Nem szerette maga körül a sötétséget rossz emlékeket idéztek fel benne. Ő speciel úgy vélte nem véletlen, hogy a képessége a fénnyel kapcsolatos, ahogy Hero képessége sem véletlen az árnyakhoz köthető. Úgy gondolta, minden képességnek meg van a maga jelentése, és hogy okkal jelennek meg bizonyos embereknél. Ezen az sem változtatott, hogy a fiú elmondása alapján az egészet egy átok idézte elő. A lány biztos volt benne, hogy a képességeknek van valami célja. Csak azt nem tudta mi.
Hero ereje kioltotta az övét, mivel az árnyék utazás közben egyáltalán nem érte őket fény, így mikor megjelentek újra láthatóak voltak. Ivett elnézett az irattárba vezető folyosó felé, míg Hero beszélt. Ő bólintott mikor ismét találkozott a tekintetük, de meglátta azt amit a fiú nem tett szóvá. A fáradtságot ami az ereje ilyen fajta felhasználásakor hamarabb előjött. Végül is nem olyan egyszerű egy másik világba kényszeríteni két testet, még ha csak a fiú lett volna, akkor sokkal könnyebben ment volna. Hero az árnyakhoz tartozott, ahogy az árnyak is hozzá, de Ivett nem tartozott bele ebbe a láncba, ahogy szinte senki más nem. Így a fiúnak nehezebb dolga volt, ha bárkit is magával akart vinni, árnyutazáskor.
Mindenesetre ő se tette szóvá csak elindult az irattár felé, időközben érzékelte, ahogy a másik a fal közelében lépked, majd hagyja, hogy árnyai elnyeljék a testét és ezzel beleolvadt a környezetbe. Ivett pedig mint aki megértette a szótlan parancsot bólintott, és menet közben erejét felhasználva megtörte maga körül a fényt, így láthatatlanná válva. Kezét viszont kinyújtotta az árnyak felé, és bár Hero nem láthatta ezt, egy pár pillanattal később mégis megtalálta a lány kezét, és kézen fogva érték el az irattárolót.