FŐOLDAL       IGÉNYLÉS       SZABÁLYOK       KARAKTEREK       JÁTÉKTÉR

Kör vége

---

 

Kuro biccentett Gunell kérésére, aztán telefonált. Egész gyorsan ment az egész. Bemutatkozott, és elmondta mit szeretne, majd megbeszéltek egy találkozót az hivatalnál, hogy elhozhassa a papírokat. Mikor letette picit csodálkozott is, hogy ilyen gyorsan ment az egész és hogy mennyire rutinosnak tűnt a férfi, de ennek csak örülni lehetett. Picit aggódva nézett a Templom felé, a lányok után, de aztán megrázva a fejét, elindult a hivatal felé ami nem is volt olyan messze a rendőrségtől. Aggasztótta ez az egész hely, a város, az esetek minden. Mégsem mondott semmit erről a lányoknak, se arról, hogy jobban érzi a képességét, se arról, hogy talán ez veszélyt hozhat rájuk. Végül is nem is tudtak a képességéről, se a jóslatukról. Viszont ez a város erős és a férfinak az a balsejtelme támadt, hogy ha a jóslat beteljesedik akkor itt fog történni, ő pedig nem akarta elveszíteni az embereit. Szóval elhatározta, hogy ennek is utána jár, ha tud. 

A férfi parancsára biccent, majd egy sóhajjal jelzi véleményét a tábláról. Ő a másik oldalról látja ennek a dolgát. Miszerint csak magukat buktatnák meg. Ahogy harcban is. Nem lehet ritmikus, mert kiszámítható. Kakukk tojás ő nem csak a családban, de a szervezetben is. Nővére ölelésére megöleli ikertestvérét egy tőle szokatlan, már-már kedvesnek mondható mosollyal. -Be mered vállalni, hogy beépülj? Aragami megint csak Randy gondolataival párhuzamosan gondolkozik. Ijesztő a lény pontossága, hatalma és gyilkolási vágya. Amikor hallótávon kívül érnek akkor szól Gun-hoz anyanyelvükön. -Ha találunk valamit a gyilkosokkal, megpróbálok közéjük vegyülni. Ha képességesek, Aragami-t használom, mint fedezék. A kardomról nem fognak tudni. Ha átlag emberek nem teszek semmi erre utaló jelet. Aragami segítségét is csak végszükségben használom. - fejezi ki tervét és komolyan tekint a rövid hajú lányra. Felhúzva kapucniját lépdel a templom irányába.-Bajt érzek Úrnőm. -Ne aggódj... én is... - felel az orra alatt Aragaminak.

Gunell továbbra is figyelmesen hallgatta a testvérét, és Kuro-t, de a sok információ kezdett egyre nagyobb káoszként létezni a fejében. Szeretett volna leülni egy nagy teremben, ahol szépen ki tudja pakolni az aktákat, és nyugodtan át tudja vizsgálni az összefüggéseket. Abban a két társa is egyetértett, hogy legalább két gyilkossal állnak szemben, és szerencsére a felettesük is úgy gondolta, érdemes lenne a két ügyet külön kezelni, amíg nem találnak semmiféle tényleges kapcsolatot közöttük. A ciklikusságon ő is eltöprengett. Sorozatgyilkosoknál nem ritka, hogy egészen komolyan veszik a két gyilkosság között eltelt időt... De Randy-nak abban igaza volt, hogy ez csak akkor lesz biztos, ha a mai napon is eltűnik valaki - két esetnél még könnyen beszélhetünk véletlenről. Amikor Kuro összegezte a dolgokat, és kiosztotta a feladataikat, Gunell komoly tekintettel bólintott, jelezvén, hogy tökéletesen egyetért a dolgokban, és nincs semmi kifogása. A nyomozási tábla említésére kicsit elmosolyodott, és eszébe jutott, hogy mielőtt eljöttek, látott egy elég nagy parafatáblát a templom előterében - máskor biztosan oda tűzték ki a hirdetményeket, de most ő tervezte lefoglalni nyomozási célra. Kuro kérdésére Gunell elvigyorodott, és az aktákat fél kézzel egyensúlyozva magához ölelte a testvérét - Naná! Ne félts minket - felete a helyzethez mérten kicsit talán túl jókedvűen, de ezzel próbálta leplezni a városban uralkodó igazságtalanságok miatti feszültségét. Randy-t elengedve már indult volna az ideiglenes lakhelyük felé, de még mielőtt Kuro telefonálhatott volna, gyorsan visszaszólt - Ha már ott vagy, kérdezz rá a Stern lány barátaira is. Az igazgató csak tud valamit a diákjai magánéletéről - majd intett egyet a kezével a férfinak, és Randy mellett lépdelve, ismét visszamerülve a nyomozások körül forgó gondolataiba indult hazafelé.

Kuro figyelmesen hallgatja a lányokat, és nem szól közbe egészen addig míg Randy ki nem fejti az elméletét a ciklusosságról. Felsóhajtott és úgy dönt elég volt a kérdésekből, most a tények megállapításán van a sor. - Akkor mondom mi lesz - kezdi és a hangja még jobban elkomolyodik, sárga szemében valami vezérekre jellemző villan. - A két ügyet külön kezeljük, nem vonjuk össze. Ha bármi hasonlatosat találunk, azt feljegyezzük, de ha csak nincs olyan bizonyíték ami fedhetetlenül összekapcsolja a Sterneket a gyerekekkel, akkor nem támaszkodhatunk rájuk döntés hozatalnál - Az ujjaival dobolni kezd a lábán, aztán Gun felé fordul - Gun szedj össze mindent amit tudunk az ügyről és csinálj nyomozási táblát, ahogy szoktál. Randy te segíts neki az elemzéseknél. Jobban értesz a fegyverekhez és a gyilkolási módokhoz mint mi - elhallgat egy pillanatra, majd fojtatja. - Ami szinte biztos, hogy két gyilkos van, de, hogy képességgel rendelkeznek e vagy sem, az kérdőjeles. Elemmezétek ki a sebeket, a bizonyítékokat vagy azoknak hiányt. A másik ügyel kapcsolatban, pedig felírhatjátok a ciklusosságot, de nem lehetünk benne bíztosak, mivel nem tudjok kikre vadásznak. Ha meglesznek a papírok akkor többet fogunk tudni, és több teóriát állíthatunk fel, de a legfontosabb, hogy a tényeket kiderítsük. Én beszélek Adrian Blakekel, hátha megtudok tőle valamit. Egyelőre a lakósokat ne kérdezgessétek, nem akarom, hogy az esetleges elkövetők tudjanak rólunk! - A zsebébe nyúl és előveszi a telefonját, ám mielőtt használná felnéz és belenéz a lányok szemeibe. - Rendben lesztek? - kérdezi és ha választ kap bólint és megvárja, ha a lányoknak van mondani valója, válaszol is. Aztán benyomja a hívást, és ha felveszik a telefont bele szól. - Hallo Adrian Blakekel beszélek? - A szájaszéle a helyzet ellenére picit felkunkorodik. 

Kuro kérésére nővérére mutat. Az az akta Gun kezében pihen, nem az övében. A férfi szavára megáll és a sárga szembe figyel. -Lehetetlen ilyen pontossággal úgy fegyvert szúrni, dobni vegkép, hogy egymást érjék a sebek... Hova lettek ezek az eszközök? Egyet találtak becsomagolva dísz dobozban, amit ajándéknak szántak. Szerintem két külön dolog. A gyerekek eltűnése, a fiú halála és a Stern-ek halála két külön ügy. A Sterneké túl nyitott. Ujjlenyomatok az eszközökön, kilincseken. Minimum ketten vannak. Az eltünések pedig ismeretlen eredetűek. - fejezi ki nem tetszését majd egy szomorúat sóhajt. Túl sok minden van itt amire figyelni kell, mikor valami szöget üt a fejében. -Ciklikusság... Martel eltűnik, a holttestét megtalálják a fesztivált követően, majd ugyan azon a napon eltűnik a Harper lány is. Viszont... Yoruki is olyan, akkor Harper-nek vagy Bush-nak is elő kell kerülnie. Viszont... azmég nincs meg az öt nap. Ma derül ki, hogy ciklikus-e vagy sem. Már ha van összefüggés a kér dolog hátterében. - fejezi be hiányos elmélkedését. Valóban csak találgat,de jobb, mint a semmi. Neki legalábbis, aki majdbem felér egy tömeggyilkossal és annak gondolkodás módjával.

Gunell figyelmesen hallgatta a testvére véleményét az ügyekről, és ő is egyetértően bóligatott, miközben elgondolkozva lépegetett előre - Igen... az elmenekülés logikusnak hangzik. Egy fiatal lány biztosan így reagálna, ha arra érne haza, hogy a szüleit valami pszichopata meggyilkolta... - A lány reménykedett benne, hogy tényleg ez a helyzet, hiszen ha Yoruki Stern-t nem elrabolták, csak elbújt valahol, akkor nagyobb az esély, hogy élve megtalálják, és esetleg ki is kérdezhetik. A Stern szülők halálának körülményeit szintén kíváncsian hallgatta, hiszen Randy ezen a téren profibb volt, és Gun-t nagyon érdekelte is a véleméyne a testek állapotáról - Szóval... két gyilkosunk van... akik lehet, hogy valamiért összefogtak a Stern család ellen? - gondolkodott hangosan, bár érezte, hogy még bőven hiányoznak darabkák a kirakósból. A felettesük összegzésére Gunell is egyetértően bólintott, mert ő is így vélte a dolgokat. Amíg Kuro a Stern aktát vizsgálta, a rövid hajú lány megállt, és kissé türelmetlenül várta, mire jut a férfi. Amikor Kuro felhívta a figyelmüket a vér hiányára, Gun is érdeklődve lesett a kép felé. Eddig ez a részlet fel sem tűnt neki, de igaz, hogy a rendőrségi fotókat nem azután szokták elkészítnei, hogy eltakarítják a bizonyítékot jelentő vérfoltokat... - Lehetséges, hogy egy különleges keze van a dologban? - tette fel a kérdést a társainak - Aki képes lehetett befolyásolni a vért, hogy az ilyen módon bealvadjon, és így fel tudta takarítani? - Gunell abban biztos volt, hogy nem az az illető lehetett, aki Alphons Stern-nel végzett. A férfi halála túlságosan erőszakosnak tűnt, ahogy Randy is mondta, érzelmi alapú, agresszív gyilkosság - Gunell a rendőrségről tudta, hogy az ilyen fajta gyilkosságok a szociopatákra szoktak utalni, akiknél gyakoriak az hangulatingadozások, és egy ilyen személy nem igen foglalkozna azzal, hogy feltakarít maga után, hiszen akkor a kések sem maradtak volna a helyükön tele ujjlenyomattal... Gun sokkal inkább a másik illetőre gyanakodott, aki precízebbnek és profibbnak tűnt... Amikor Kuro tovább indult, Gunell is követte, de még mindig az ügyek körül jártak a gondolatai... - A Martell fiú boncolási jegyzőkönyve is egész érdekes... - osztotta meg a többiekkel menet közben - A fiú testében sem maradt sok vér, bár mivel a tóbol húzták ki, ezzel nem igen foglalkoztak... De a testén lévő sebekről nem tudták megállapítani, hogy milyen fegyver okozhatta őket... A doki azt írta - kereste ki menet közben az aktát, és húzta ki a megfelelő lapot - "Egymástól teljesen eltérő sebek a test egész területén. Nincs bennük semmi rendszer. Mintha spontán történt volna a dolog" - olvasta fel ezt a részt, majd Kuro-ra nézett - Lehet, hogy ezt is az a gyilkos csinálta, aki eltűntette a vért. Bár mi oka lenne rá...?

Kuro érdeklődve hallgatta a lányok észrevételeit. Sose félt kikérni mások véleményét, mert úgy volt vele, ő se láthat mindent és jobb ha tudja amit mások észre vettek. Hümmögve hallgatta Randy utolsó mondatait, majd összegzett. - Vagyis egyelőre az lesz a legjobb, ha házaspár és a lányuk ügyét külön kezeljük a többi eltűnt gyerekével - döntött - A gyerekek ügyével csak akkor tudunk foglalkozni, ha megkapjuk a kellő papírokat, addig is... - Randy felé fordult - Hadd nézzem azt az aktát! - utalt a házaspár dolgára és ha megkapta kikereste a nő képét - megtorpant és elgondolkodva nézett fel a hosszú hajú lányra - Igen ezek japán fegyverek semmi kétség. Azonban fura mennyire össze van vagdalva a hasa és a lábai. A vágások szinte egymást érik - mondta a képre vissza pillantva - De ami a legfurcsább a képen, hogy sehol nincs vér és a nő legsújosabb sebei is bealvadtak - mondta és a homlokát erősen ráncolva töpreng - Ráadásul, - beleolvasott a jelentés soraiba - méreg végzett vele - felnézett és előbb az egyik majd a másik lány szemébe nézett. - Valami nagyon nem stimmel itt, ráadásul ahogy mondtad a férfi teljesen máshogy néz ki. Lehetségesnek tartod te is, hogy két elkövető van? - kérdezte egyenesen Randytól, miközben tovább indult, hogy ne csak úgy álldogáljanak. Mozgás közben jobban tudott gondolkozni, és kezével öntudatlanul is a szemfedőjéhez nyúlt menet közben. Ha a lányok megállnak ő is megáll, és érdeklődve figyeli, vagy hallgatja őket. 

Gun kérdésére helyeslőn bólint. Gyakran jár így ha Aragami sokat beszél hozzá. Kezdi lassan megszokni. Kuro terelésére kilép az irodából. Amikor mindenki végzett a kis mondandójával ő is búcsút intett a rendőrfőnöknek és hóna alá csapta az iratokat. Mikor kilépett a melegbe, kicsit előre hajolt, hogy a hirtelen meginduló vére ne a mellkasára csepegjen és ne is az iratokra. Gyülölte, hogy ennyire instabil a kapcsolata Aragami-val. Megindulva hallgatta nővére szavait és bólintott. -A lány nagy valószínűséggel elmenekült. A nő holtteste mozgatva lett a klinikai halál pillanatát követően. A nőt japán fegyverekkel kínozták meg. Mondhatni pontos munka. A férfi teste annál furább... lendületből okozott szúrás, mi nem a "kijelőlt" pontba érkezett. Az illető alacsony és gyenge. - feleli kicsit elgondolkodva. Kicsit megrázza fejét és gondolkodik mi maradhatott ki. Egy pillanatban megállt és alkarját figyeli elgondolkozva. Összeszűkült szemeivel figyelve indul tovább.

Gunell félig-meddig hálásan bólintott a rendőrfőnök válaszaira, de a szeme sarkából látta a testvére felé küldött pillantását is - Tudom, Randy - üzente a tekintetével a másik lánynak - Szegény lány... ha előkerül, biztos sokkos állapotban lesz... már ha előkerül - gondolt vissza Josh Martell holttestéről készült fényképekre... Nem lepte volna meg, ha Yoruki Stern-t is a tóból halásznák ki, de azért reménykedni lehet. Miközben Kuro még pár instrukciót mondott a rendőrkapitánynak, Gun már az induláshoz készült. Randy felé fordulva kicsit aggódva ráncolta össze a homlokát - Megvagy? - kérezte tőle halkan, bár nem ez volt az első eset, hogy a lánynak elered az orra vére, így Gunell sejtette, hogy most sincs komoly gond. Ahogy kiléptek az ajtón, a rövid hajó lány hátra se nézve intett Mr. Filligan-nak, Kuro hozzá intézett utolsó szavai hallatán pedig halkan felnevetett. Amikor Randy jelezte, hogy segít vinni az aktákat, Gun átadott neki egy párat, de így is magánál tartotta a nagyját, hiszen a ikerhúga csak fél kézzel tudta fogni őket. Amikor kiértek az épületből, és megcsapta őket a meleg, Gunell fáradtan sóhajtott fel, majd megigazítva a kezében a papírhalmot indult tovább - Hát... - kezdte Gunell a választ a főnökének, még mindig komoly hangvétellel - Kicsit furcsa az egész... Lehet, hogy az eltűnések, és a kettős gyilkosság nincs is annyira összefüggésben, hiszen az sem biztos, hogy onnan a lányt elrabolták - mondta el a véleményét - Bár szokatlan lenne, hogy ennyi gyilkos mászkáljon egy ilyen kis városban. Viszont Josh Martell holttestén teljesen eltérőek voltak a sebek, mint a Stern házaspáron... - emlékezett vissza a fotókra, miközben a képzeletbeli táblájára egyre több kérdőjelet rajzolt - Annak is utána kellene járni, hogy az eltűnt gyerekekből mennyi volt különleges, és mennyi átlagos...