FŐOLDAL       IGÉNYLÉS       SZABÁLYOK       KARAKTEREK       JÁTÉKTÉR

Manato a húgára vonatkozó szavait hallva kicsit kérdőn nézett rá a lány, de aztán megrázta a fejét - Ugyan, nincs miért haragudni - mosolygott Rachel a fiúra - Mindenkinek megvan a maga személyisége, és szerintem az a rosszabb, ha próbálsz szimpatikusnak tűnni a másik számára úgy, hogy tetteted, hogy más vagy, mit aki... - próbálta elmagyarázni a fiúnak a véleményét - És nekem Akatsuki így szimpatikus, ahogy van - tette még hozzá mosolyogva. Amikor odaértek az egyik zebrához, Rachel megállt, és a szemben lévő utca felé mutatott - Innen már hamar hazaérünk. Még egyszer köszönöm, hogy elkísértél minket - mondta valóban hálásan a fiúnak.

Manato örömmel fogadta, hogy a lány elfogadta a védelmét. Még ha nem is jelentett különösebb fenyegetést a lányra semmi, és ő sem tudta volna teljesen megvédeni. -Biztosra veszem. - kuncog és kicsit óvatosan hátranézett. Egy sóhajt követően pedig Rachel-re. -Remélem jól éreztétek azért magatok. Kérlek ne haragudj Akatsukira. Ilyen a természete. - huzza ki magát. Tudja húgáról, hogy nehezen nyit bárki felé, de büszke volt rá, hogy Rachel-t nem marta el. -Örülök, hogy elfogadtad az invitálásunkat. Ha bármiben segíthetek,csak szólj és igyekszem megoldani. - mosolygott rá angyalian és bizalmasan.

Miközben sétáltak, Rachel érezte, hogy a hátizsákjában a három nyuszi szép lassan álomba szenderül, és már nem rugdosták a hátát sem. Már csaknem odaértek a lakórész mellett lévő parkhoz, így a lány látta még az előző napi fesztivál nyomait - Egyébként jó kis város ez - fordult Manato-hoz - Remélem tetszeni fog nektek, ha jobban megismeritek - mondta mosolyogva - A különlegesek számára főleg jó hely... - tette még hozzá halkabban, akaratanul is a táskája felé nyúlva, mintha védeni akarná a három barátját.

Kör vége

---

Fesztivál vége

Femy

Femy látta Hero tekintetén, hogy  nagyon élvezni a helyzetet, ami miatt egy kicsit elpirult. Leállhatna vele megint veszekedni, amivel elűzhetné ezt a zavart érzést... de semmiképp sem akart megint vitatkozni - Lehet... - válaszolta Hero-nak továbbra is kissé zavartan, majd megköszörülte a torkát, és az erdő felé fordult, mint aki meg akarja nézni, hogy merre is kell menni - De nálad sosem lehet tudni. Lehet, hogy félreértetted volna a dolgot, és megint olyan flegmán válaszolsz... - A következő pillanatban Yoruki süvített el mellette - Hé, várj meg minket - kiáltott utána, dea farkas már szó szerint árkon-bokron túl járt. Hero javaslatára bólintott egyet - Szerintem is - mondta, és már indult is volna, de Hero láthatóan két másik tininek jelzett, akik kissé arrébb álltak, de hamar odaértek hozzájuk. Femy gyorsan végigmérte a két ismeretlent, miközben Hero a maga stílusában elköszönt tőlük - Ők lehetnek a barátai. Biztosan együtt jöttek a városba, mert őket sem nagyon láttam még... A lány vajon a barátnője, vagy csak egy barátja, aki történetesen lány? - gondolta akaratlanul is, miközben jobban megnézte magának a hosszú hajú lányt. El kellett ismernie, hogy a maga módján egész csinos... Amikor Hero odalépett hozzá, gyorsan rákapta a tekintetét - Mi.. ja, persze... - mondta gyorsan, és még mielőtt szóvá tehette volna a hercegnős dolgot, a fiú megfogta a kezét, és elindult vele az erdő irányába - Ömm.. sziasztok! - intett Femy gyorsan vissza a két idegennek, mert azért mégis csak illik elköszönnie, de hamar előre kellett szegeznie a tekintetét, ha nem akart átbotlani néhány gyökéren, vagy kövön. Szeretett volna kérdezni Hero-tól az előbbi srácokról... de nem igazán tudta, hogy is kezdje el - Most úgy is erre az Edwardos ügyre kell koncentrálni... Majd máskor megkérdezem...

Hero

A fiú jól látta, hogy a lányt szórakoztatta az előbbi helyzet, és ezt a szavai is alá támasztották. - Majd igyekszem - mondta gúnyos hangon, amit a helyzet váltott ki belőle. Emiatt az incindens miatt sem könyítette meg a lány dolgát. Vicces volt nézni, ahogy most ő szenved a szavakkal, és nem tudja mit kéne tennie. Na meg részben húzni akarta az időt. A barátai nemsokára itt lesznek, és hát azárt egy halit nem ártana nekik mondani, mielőtt lelép két idegennel. Vigyorogva nézett Femy szemébe végig amíg kereste a szavakat, aztán egy gondolkozó hümmögést hallatott. - Nos ha így nézzük a dolgokat, tényleg veletek kéne menne, de tudod egyszerűbb lett volna, ha megkérdezted volna, hogy nem jösz e velünk - vigyorgott a lányra. - Igent mondtam volna - nyújtotta ki a nyelvét is kissé gyerekesen, aztán arra lett figyelmes, hogy a farkas megunta őket és elsűvített az erdő felé. Csettintett gyorsan egyet a bal kezével, és ezzel egy árny lényét ráálította a farkasra, hogy ha el is koboról megtalálják. Majd Femyre nézett. - Lassan utána kéne mennünk - mondta és ellépett a fától, aminek végig támaszkodott. Körbe kémlelte a környéket ahol már csak egymaroknyi ember koszált, és hamar kiszúrta a srácokat. Füttyentett egyet, hogy felhívja magára a figyelmet. Ivett és Zack könnyen észre vette őt, és pár pillanat múlva már ott is teremtek teljes nagyságukban. Hero rájuk vigyorgott. Olyan vigyor volt ez amit csak a két barátjának tartogatott. 
- Remélem, jól éreztétek magatokat! - mondta, miközben a kezeit barátai vállára tette. - Én most lépek, mert akció van. Később találkozunk, ne várjatok rám! - mondta a sejtelmes vigyorával, majd vissza lépett Femyhez, és titokzatos mosolyt vetett rá. 
- Mehetünk hercegnő? - kérdezte, és ha a lány bólintott megragadta a csúklóját és maga után húzta, arra felé amerre Yoruki eltűnt.

- Várj Hero! - kiáltott utána Zack, de addigra a fehér hajú srác már beleveszett az erdőbe. A fiú utána akart indunli, de Ivett a válára tette a kezét, miközben már a város felé fordult.
- Hagyd Zack, ugyse tudod leállítani. Tudod jól, hogy őt nem lehet, ha valamit a fejébe vesz. Hagyd rá, boldogul! - mosolyodott el szerény mosolyával, majd haza indult. Zack pedig nem tehetett mást, követte őt. Hosszú estének néznek elébe, ha el akarják kezdeni az infórmáció feldolgozást. 

Yoruki
Ha most nem hagynák abba a vérszívást, Yoruki vokkantásba kezdene, már amennyire egy farkas tud ugatni. Tekintve, hogy a türelme kezd véges lenni, főleg,hogy már furdalja a kíváncsiság az oldalát. Tekintve, hogy nem figyeli a kettőt, saját bundáját védve ugrott átt a bokron és irányozta meg az erdőt. ~Ahelyett hogy itt írtanátok egymást és haladnánk többet tudhatnánk meg róla és titkáról.~ Még a végén gyomorgörcsöm lenne és kipukkadnék az egójától. Kösz kihagyom...

Femy

Hero láthatóan furcsán érezte magát a rá támaszkodó farkastól, de Femy egyáltalán nem akarta kisegíteni őt a helyzetből. Elég viccesen néztek ki ők ketten, de a lány azért vetett egy gyors pillantást maguk köré, hogy senki sincs a közelben, aki félreértené a helyzetet, és kihívná a rendőröket, vagy a sintéreket... esetleg a vadászokat. Szerencsére az emberek nagy része már elszállingózóban volt, és senki nem törődött velük különösebben - Szerintem is békét akar veled kötni - mondta Hero-nak, mikor Yoruki leszállt róla - Yoruki kedves lány, szóval nem hiszem, hogy megenne... ha jól viselkedsz - vigyorodott el. A következő helyzetben azonban a fiú volt az, aki nem könnyítette meg az ő dolgát - Hát... ha nincs nagyon fontos elintézni valód... vagy nem kell otthon lenned lefekvésre - mondta kicsit piszkálódóan, de láthatóan kicsit küszködve azzal, hogy hogyan kérje meg Hero-t, hogy tartson velük - Akár... el is kísérhetnél minket... - mondta ki végül, de hamar magyarázatba is kezdett - Mármint, lehet, hogy megtaláljuk Edward-ot, és akkor közvetlenül tőle tudod megkérdezni, hogy mi ez az egész kártyás dolog...

Hero

A fiú észrevette a lány mogorvaságát, de nem tudta, hirtelen miért vág ilyen képet, szóval inkább nem tette szóvá. Bár ő se így képzelte az estét, de hát nem lehetett mit tenni. Nem számított, se a farkas lányra se a fura kártyákra. 
- Hm lehet igazad lehet. - mondta az ötletre, hogy megkeressék ezt az Edwardot, de valahogy nem tetszett egyelőre neki ez az ötlet, és nem azért mert a gyereket egy vámpíros film vámpírjáról nevezték el. Mindenesetre örült, hogy végre kicsalt egy mosolyt a lányból, és ő is vissza vigyorgott rá cinkosan. Ő egyáltalán nem értett semmit abból amit a farkaska csinált, de ezek szerint a lányok voltak már olyan régen barátok, hogy Femy megértse a másikat. Érdeklődő arckifejezéssel próbált ő is rájönni arra, hogy mit akarhat Yoruki, de hát fogalma sem volt róla. A farkas akciója meglepte soha nem volt hozzá még ilyen közel vadállat, még ha közben egy része ember is volt. Nem is nagyon mozdult amíg a farkas ölelgette, és furcsán is nézett rá amikor végre leszállt róla, de vállatvonva azért hozzászólt a dologhoz. - Nem tudom mi akart ez lenni Ordas, de remélem azt jelentette, hogy nem tervezel megenni. - váltott a farkas irányába is kedves ugratásra. Nem számított, hogy a másik nem tud válaszolni neki. Ezután viszont elkezdte terelni Femyt az erdő felé, és Hero kíváncsian figyelte vajon ebből mi fog kisülni. Mikor Femy elkezdett kicsit szerencsétlenül magyarázkodni sötét mosoly jelent meg a szája sarkában és ugy figyelte, esze ágában sem volt megkönnyíteni a lány dolgát. - Szóóóval? - kérdezett vissza felhúzva egyik szemöldökét, miközben a lány szemébe nézett. Közben viszont már tudta, hogy valószínűleg elmegy velük, így egy árnyat küldött a barátaiért, nem akart csak úgy szó nélkül lelépni.
Ivett és Zack éppen egymással voltak és a megbeszélt helyre tartottak, mikor észrevették Hero árnyát és rögtön követni kezdték. Meglapultak ők is, nem tudták mennyire mutatkozhatnak. Az árny pedig lassan vezette őket, szóval egyelőre senki sem vehettek észre a közeledtüket. 

Femy

Femy a fiú válaszát hallva kicsit mogorva arcot vágott. Egyáltalán nem így képzelte el ezt az estét. Úgy gondolta, ha összefutnak Hero-val, esetleg leülnek beszélgetni, mint a múlkori találkozásuk végén, vagy megnézik együtt a tűzijátékot - mindenféle vita, és furcsa kártya nélkül - Nem tudom... - vallotta be a fiúnak kicsit duzzogva - Az lenne a legegyszerűbb, ha megkeresnénk Edward-ot... A vitatkozással biztosan nem jutunk előrébb... - Amikor Yule visszaváltozásának igazi akadálya került szóba, Femy kicsit elvigyorodott - Hát igen... Valljuk be, te nem vagy lány, szóval... -nevette el magát ő is. Nem feledte teljesen el a haragját, de szerette volna most félretenni, hátha vitatkozás nélkül telhet el az este maradék része. Amikor Yoruki elé lépett, kíváncsian nézett rá. Első pillanatra nem esett le neki, mi akar lenni a három pislogás, de aztán beugrott neki a lány kommunikációs segédlete - Ah, Yoruki szeretne mondani valamit... - mondta Hero-nak magyarázatt képpen - Bár, hogy pontosan mit.... - ráncolta össze a homlokát, miközben a Hero-hoz lépő farkast figyelte. Amikor Yoruki hirtelen feltámaszkodott a fiúra, Femy először oda akart ugrani hozzájuk, hogy megakadályozza az esetleges harcot, de amikor látta, hogy nem folyik vér, nyugdton maradt, és úgy figyelte kettejüket. Amikor Yoruki ismét hozzá lépett, és eléggé egyértelmű módon az erdő felé terelte, Hero-ra nézett - Hát, ez elég egyértelmű utasítás... - A vöröske ismét a száját kezdte rágni. Szerette volna, ha Hero is velük jön... de közvetlenül mégsem kérhette meg, hogy kísérje el őket, elvégre még talán barátoknak sem mondhatták egymást - Figyi, lehet, hogy rólad is szól ez a kártya... és ha így van, lehet, hogy olyasmi fog történni, amihez neked is közöd van, szóóóval... - nézett a fiúra, a tekintetével sugallva, hogy szeretné, ha velük menne.