FŐOLDAL       IGÉNYLÉS       SZABÁLYOK       KARAKTEREK       JÁTÉKTÉR

Hero figyelmesen hallgatta a többieket, de mikor azok nemleges válaszokat adtak csak a homlokát ráncolva összestűkült szemmel nézett maga elé, majd Femy kérdésére biccentett egyet. Hallotta Ivett figyelmeztetését, de nem nézett a lányra, csak felállt a padon, és a földre ugorva maga elé motyogta jól hallható hangon, hogy: - Hülye beszélő varjú, úgyis meg foglak találni - ezután egyszerűen elindult se szó se beszéd, a gondolataiba merülve lépkedett oda se figyelve rutinosan szedte a lábát miután kiértek a parkból. Nem igazán figyelte, de tudta, hogy Ivett és Zack zokszó nélkül követni fogják, a másik kettő pedig vagy jön vagy nem. Féluton lehettek, mikor Heronak hirtelen beugrott valami és a magába fordulos hangulatát felváltotta valami izgatott bizsergés. Hátra fordult menet közben és Zackre nézett. - Te Zack esküszöm, hogy én nem emlékszek ilyen képességre a papírokból, bevitted őket a gépbe nem? Futtas már le egy keresést! - biccentett a barátja oldaltáskája felé, majd továbbra is hátra menetben a tekintete Femyre kuszott és összehúzott szemekkel vette észre a kivörösödött szemeket. Pár pillanatig elgondolkodva lépegetet hátra felé majd szája sarka felfelé görbült. - Mond csak Hercegnő! - szólt oda a lánynak - Te nem erre felé laksz? - kérdezte és szeme sokat tudoan villant a lány felé, de a választ nem várta meg, hanem újra előre fordult, mert be kellett kanyarodniuk jobbra hogy rátérhessenek a gazdag és nagy birtokkal rendelkezők útcájába. Hero nyugodtan sétált az út bal oldalán, de a gyomra egyre jobban össze szorult, ahogy minden lépéssel egyre közelebb voltak a házhoz. 

Femy-t nem nyűgözte le Hero két barátjának viselkedése, de tudta, hogy az ellenszenve, most főleg a rosszkedvén alapszik, és lehet, hogy máskor nem így állna a két tinihez. A szemüveges fiú túl barátságosnak, a lány meg pont hogy tartozkodónak tűnt Euphemia szemében - Hero ellenben most is olyan volt, mint múltkor. Femy kissé értetlen tekintettel nézett a fiúra, amikor az egy kissé furcsa kérdést tett fel nekik, aztán Zack és Ivett felé fordult, amikor a fehér hajú srác bemutatta őket. Ő is biccentett a két másik tininek, megjegyezve a nevüket - az Ivett valamiért kifejezetten nem tetszett neki - aztán gondolatban visszatért Hero kérdésére - Nekem sem rémlik semmi ilyesmi... - A lány megpróbálta felidézni, milyen állatokat látott mostanában, aminek következtében egy kis gombóc keletkezett a torkában - Miért? Csak nem találkoztál valami beszélő kutyával, vagy hasonló? - kérdezte Hero-tól, miután megköszörülte a torkát. Nem lepődött volna meg nagyon, ha így lett volna, hiszen ez Artana - itt az abnormális lassan már fel sem tűnik az embereknek. Amikor Ivett  halkan megemlítette, hogy ideje lenne indulniuk, Femy - habár valamiért nem igen bírta a lányt - egyetértett vele - Tudjuk le ezt a Kinsley ügyet... aztán lehet meglátogatom Yoruki-t Edward-al... - gondolta továbbra is eléggé rosszkedvűen.

Hero viselkedése pont olyan volt, amilyet Ed a rövid ismeretségük után várt - hanyag és látszólag gondtalan. Edward azonban most már tudta, hogy a laza külső azért sokkal több sebet rejt, mint ahogy az elsőre kitűnhet... A másik két idegent megpróbálta a korábban már látott kártyáihoz kapcsolni, és végül nem is volt annyir nehéz - a számítógépező, vörös szemüveges fiú lapja egyértelmű volt, ami valamilyen technikával kapcsolatos képességet rejthetett, így a lányra maradt a fényes lap. Igaz, ez így magában nem volt sok információ, de Edward-nak sokat számított, hogy legalább arcot társíthatott a képekhez. Hero gyorsan magához ragadta a szót, de a hozzájuk intézett kérdés elég meglepő volt - Beszélő állatot? - kérdezett vissza a fiú kicsit zavartan. Amikor a fehér hajú srác végre megejtette a bemutatkozást is, Ed mosolyogva biccentett Zack-nak, és Ivett-nek, aztán visszatért a feltett kérdére - Hát... én eddig nem nagyon. Még Yoruki sem tud beszélni állati alakban - mondta kicsit elgondolkodva - Olyat ismerek, aki megérti az állatok beszédét, de beszélő állattal még nem futottam össze... - vonta meg végül a vállát, majd Femy felé fordult, bár nem gondolta, hogy a lány tudna bármi ilyenről. Ed kíváncsiságát is megpiszkálta ez a téma, de úgy gondolta, csak valami eddig ismeretlen képesség állhat a dolog mögött - és voltak most fontosabb dolgaik is, mint hogy beszélő egerek, vagy nyuszik után szaladgáljanak. Ivett javaslatára egy kissé elkomolyodott a tekintete, de ő is egyetértően bólintott a dologra. Most már értette, miért ragaszkodott Hero ahhoz, hogy ne rögtön támadják le az öreg Mr. Kinsley-t, azaz a fiú nagyapját, de most, hogy lejárt a határidő, amit Atherol szabott, újra feléledt benne a késztetés, hogy beszélhessen a férfival, és megszerezhessék azt a papírt.

Ivett csendesen hallgatta a többieket. A feléjük közeledő srác végül mégsem az volt akit vártak, hiába volt fekete haja és nézett ki tizenhatnak mikor közelebb jött, már a lány is látta, hogy nem McKelley az illető. Szóval csöndesen figyelt, és nem szólalt meg újra. Bár kicsit elbambult de közben végig éber maradt, és mikor megpillantotta a párost akire vártak, megbökte mindkét fiút. Nem erősen csak figyelem felkeltően, azok persze nem reagáltak, de Ivett tudta, hogy veszik a jelzést. Mikor már mindenki köszönt Heron kívűl és rá esett a sor, halk, fagyos hangján szólalt meg - Sziasztok - aztán kifejezéstelen arcal mérte végig mind a két tinédzsert és felidézte magában mit olvasott róluk. Ivett szörnyen bizalmatlan volt, és szeretett mindenre felkészülni, és ez alól Euphemia Blake és Edward McKelley sem képzett kivételt. Mikor Hero végre vette a fáradságot és megszólalt, a kány csak megrázta a fejét, mint egy rosszalás képpen, de nem szólalt meg. A bemutatás alatt ő is csak biccentett, de arca végig kifejezéstelen maradt, és zöld szemei sem árultak el semmit. Végig a nyakában lévő fényképezőt piszkálgatta, ami nála az érzései kifejezésére tökéletesen alkalmas volt. Nem szerette ezt a tulajdonságát, de ha a gép a keze ügyében volt, szinte állandóan azt piszkálgatta. Végül csak azután szólalt meg, ha a srácok válaszoltak a fehér hajúnak. - Mennünk kéne - mondta csöndesen, hidegen, de határozottan és Hero tekintetét kereste.

Zack bólogatva hallgatta végig Hero válaszát, majd villámgyorsan gépelni kezdte a tanácsot a Dreamer nevű felhasználonak, olyan kis szöveggel, hogy ő és Shadow ezt ajánlják és hogy vigyázzon magára. Ivett megszólalására felpillantott, de a srác aki feléjük tartott, nem állt meg mellettük, vagyis tovább szórakozhatott a laptopjával. Mikor végre megérkeztek akikre vártak felnézett a laptopból és elvigyorodva megszólalt - Hello - majd a szeme sarkából Herora pillantot várva, hogy csinál végre valamit. Közben lecsukta piciny laptopja tetejét, mert nem akarta, hogy a srácok véletlen bele nézhessenek, erre érzékeny volt. Miután Ivett is elmotyogott a sajátos halk hangján egy sziasztokot, fehér hajú barátja végre megszólalt. Zack nem is várt igazán mást tőle. Ha valami beette magát a másik fiú fejébe hajlamos volt túl sokat gondolkodni rajta, és ez a rejtélyes beszélő madár akivel tegnap találkozott újabban nagyon is foglakoztatta. Zack sejtette, hogy egyrészt azért, hogy ne kelljen a nagyapjára gondolnia. Mindenesetre ő nem szólt bele a dolgokba, csak biccentett amikor bemutatták, és az Edward nevű fiút figyelte. Érdekesnek találta mikor Hero mesélt róla, ráadásul a képessége is tetszetős volt. 

Hero csöndjét a barátja szakította meg fél szemmel Zackre nézve hümmögve válaszolt. - Altató teát, ha nagyon muszáj, de igazad van írd meg neki, hogy mindenképpen próbálja meg kideríteni, mit jelent. Ha kell kérjen valamilyen úton módon segítséget, de a képességek a használóikra reagálnak szóval nem lenne okos figyelmen kívűl hagyni - közölte, majd újra az eget figyelte. Igazából a töprengés mellett keresett is valamit oda fent, de a csoda madár csak nem repült erre felé. Ivett figyelmeztetését némán vette tudomásul, de a közeledő alak elsétált mellettük, és csak pár perc múlva érkeztek meg azok akikre vártak. Hero továbbra is az eget kémlelte azonban most már előre dölt és két keze lazán a térdein pihent. A köszönéseket megvárva, mert nyilván barátai jól neveltek voltak, vagy legalábbis nem olyan bunkók mint ő, vissza köszöntek. A fiú pedig egyszerűen ennyit kérdezett szemét továbbra is az égre szegezve - Láttatok már erre felé beszélő állatokat? - a kérdés végén ravasz szemeivel a két helybélire pillantott, és picit félre döntötte a fejét, bár mielőtt válaszolhattak volna még eszébe jutott valami. - Egyébként Femy, Edward ők itt Ivett és Zack, Ivett és Zack, Femy és Edward. Szóval? - terelte vissza az őt érdeklő témához a beszélgetést folyamát. Tudta, hogy lassan el kellene indulnia, de apró kis buta félelmet érzett a szívében, szóval megpróbálta még egy picit húzni az időt. Na meg a beszélő varjú is eléggé izgatta a fantáziáját. 

Femy reggel az ágyban fekve kapta meg Hero sms-ét. Amikor először elolvasta a pár sort, azt hitte, csak valaki poénkodik, de aztán ránézett az asztalán lévő naptárjára, ahol firos filccel volt bekeretezve a mai nap, és egyből rájött, hogy ki írta az üzenetet, és miért. A lánynak eredetileg az volt a terve, hogy a szobájában tölti a napot, egy nagy adag édesség, és valami durva, sötét sorozat társaságában - esetleg elmegy meglátogatni Yoruki-t, most, hogy az apja feloldotta a szobafogságát, de így más programja akadt. Kissé mogorva hangulatban, de azért meglehetősen kíváncsian indult el a parkba. A lány is készült a mai napra - igaz, a nevén, és a származásán kívül sokkal többet nem tudott meg Hero-ról, de azért ez is eredmény. A tegnapelőtt este történtek után a lánynak nem sok kedve maradt a kutakodáshoz - Rohadt átok... - szitkozódott magában, miközben érezte, hogy a szemét megint kezdik csípni a könnyek. Femy szinte sosem sírt az anyja halála óta, de most olyan dolgot vesztett el, ami miatt újra megindultak a könnyei... A lány a fogait összeszorítva próbált megnyugodni, amikor észrevette Edward-ot, aki feltehetően szintén az sms miatt jött. Femy megállt, és megvárta a fiút, majd kissé mogorván visszaköszönt - Szia - Ed régről ismerte a lányt, így könnyedén kiszúrta a kivörösödött szemeit - Persze - fordult el Femy, a szemeit dörzsölve - Menjünk, mert elkésünk - tette még hozzá majd nem nézve a fiúra indult megkeresni Hero-ékat. A fiút ezúttal nem egyedül találták - vele volt a szemüveges, sötét hajú srác, és a vörös hajú lány, akiket Femy már látott korábban - Sziasztok... - köszönt ő is, amikor odaértek a kis csapathoz, bár nem túl nagy lelkesedéssel... Hero-val még szívesen beszélt volna, mert meg akarta kérdezni valamiről a véleményét... de így, hogy vele voltak a barátai, Femy-nek valahogy elment a kedve az egész, csapatban nyomozástól.

Ed számított Hero sms-ére a mai reggelen, így direkt bennt aludt a kollégiumi szobájában, hogy egyből megkapja az üzenetet - illetve bármi más hívást, akár a kórházból, akár Kuro-tól. Nem lepő módon az sms csak pár szóból állt, mindenféle magyarázat nélkül, de ez végül is nem lepte meg Edward-ot. A megírt időpont előtt egy öt perccel ért oda a park bejáratához, és habár menet közben a fiú a gondolataiba mélyedt, egyből kiszúrta a feltűnő, vörös hajzatú lányt, aki, amikor észrevette őt, megállt, és bevárta - Szia Euphemia - köszönt Ed a lánynak egy kis mosollyal, de az hamar lelohadt, amikor látta, hogy Femynek ki vannak vörösödve a szemei. Persze, az is lehet, hogy a lány Yoruki miatt volt ki, de Edward az anyja halálán kívül nem látta volna, hogy Femy bármi miatt sírt volna - Hé, rendben vagy? - kérdezte kicsit aggódva, de Femy a maga módján, kissé bunkó módon válaszolt, így Ed annyiban hagyta a dolgot, és csendben sétált a lány mellett, hogy megtalálják Hero-t. Szerencsére, a fehér hajú fiút sem volt nehét kiszúrni a parkban, így hamar megtalálták őt, és a két barátját, akiket ugyan Ed még nem látott, de a kártyái alapján sejtette, hogy a Hero mellett feltűnő, két másik különleges lehet az - Sziasztok! - köszönt Edward közelebb érve a trióhoz, biccentve a két ismeretlen felé, majd Hero felé fordulva, várván, mik a fiú tervei. Remélte, hogy belefér a mai napba egy kis nyugodt beszélgetés is, mert ami óta nem találkoztak, elég sok minden történt - és jó sok olyan dolog is, amit nem ártana megvitatniuk...

Ivett némán állt a pad és a fiúk mögött és miközben azok felelőtlenül élvezték az időt ő a környéket fürkészte, várva hogy megérkezzenek akikre várnak. Közben pedig - bár arca olyan semmit mondó volt mint általában - élvezte a napsugarakat amik feltőltötték őt is és a képességét is. Mikor Zack megszólalt a háta mögött megpróbált bele olvasni a fórumban, de alig tudott elolvasni egy rövidke kommentet a fiú máris tovább pörgettet. Sokkal gyorsabban volt képes kezelni a felületeket mint Ivett, vagy akár Hero. Pedig a fehér hajú is tudott valamennyire hackellni, de Zacket senki nem tudta lepipálni. Miközben a fiú a véleményét mondta, újra felpillantott, és észrevette, hogy valaki határozottan feléjük közeledik. Csendes, semleges hangján szólalt meg, de tudta, hogy ez is elég mert a fiúk hallani fogják. - Jön valaki - mondta egyszerűen, majd a közeledő emberkét nézte. 

Zack a padon ülve nyúzta a gépét. Valamit hecckelt éppen, de már lassan a végére ért. Nem nézett fel a barátaira, tudta jól, hogy mellette vannak és ha kell szólnak neki. A park hangjait hallgatva gondolatait lekötötte a munka aztán hirtelen végzett és megállt a kattingatásban. Nyújtozott egy nagyot, és közben ásított. Mikor befejezte a mozdulatot letörölte a szeméből kicsorduló könnyeket, és megrázva a fejét az ujjait kiropogtatva, felment a Fisheryre, hogy rendet tegyen. Wifi-je egy USB-s eszközön keresztül érkezett és nem nagyon zavartatta magát azzal, hogy egy park közepén, nyáron fényes nappal is a kis kézilaptopját nyomogatja. A nagyot így is otthon hagyta és ez már áldozat tőle. A fórumot böngészve fel se nézve kérdezte a haverját - Valaki azt kérdezi mit csináljon, ha a képessége felerősödött és egyre zavarobbak a jósló álmok amik gyötrik - olvasta fel egy felhasználó kérdését. - Szerinted altató teát javasoljak neki vagy nyugtatót? Én azon a véleményen vagyok, hogy valamit nem vesz észre és talán ez egy figyelmeztetés - mondta miközben egy másik ablakon már az ezzel kapcsolatos fórum témát böngészte, hogy volt e már valakinek ilyen problémája és ha igen, hogy oldotta meg.